Égbe néz a holló
Repülni kéne már..
Itt hagyni mindent,
Mindent mi igy fáj.
Repülni a végtelenbe
Hegyek, tenger fölött
Vissza sose nézve
Hagyni mindent maga mögött.
Kitárja a szárnyát,
De repülni nem tud.
Lánc van a lábán,
Melyet eltörni nem fog.
Jó ez a lánc,
Boldogság-szemekkel.
De a blodog lánc is lánc,
Rab nyugattal s kelettel.
Nem haza menne,
Pont hogy máshova.
Mindegy, csak ne itt,
Pokolban inkább kárhozna.
De marad. Még birja.
Ott a remény még.
Talán lehull a lánc,
S nem oly sötét a vég.
De tudja, nem jó igy.
A rab madár nem boldog.
S az eltelt rab napok.
Boldog láncán vérfoltok.