Apró gyöngy a Székelyföldön,
Mint elnyomás földbe döngölt..
De ott van mégis, bár kopott,
Nehéz sors rajta nem fogott.
Drágakőnk, Gyergyó! Itt vagyunk.
Itt élünk, s majd tán itt halunk.
Nem kell Kossuth, se Petőfi,
A székely vér, mi erősít.
Bár próbált minket a tatár,
Bár bocskorok vették el hazánk,
Bár a föld vérünket issza,
Büszkén áll a székely szikla.
Szárhegy, Csomafalva, Újfalu,
Ditró, Remete és Alfalu..
Gyöngyök, nem adjuk semmiért.
Kicsi, kopott, de a miénk.
No comments:
Post a Comment